Thursday, 19 February 2009

Interludium


"Egy istenülő császárért rajongani emberi dolog, mert mindenféle haszonnal kecsegtet, amíg a többiek is úgy tesznek, mintha hinnének benne. Olyan a császár, mint a pénze: a benne való színlelt hitért va­lóságos tárgyakat adnak.
Valamely pogány isten segítségében hinni babonaság, de mit te­gyen a tanácstalan, haláltól rettegő, magára hagyott ember, ha bajba jut, ha végzetes betegség sújtja őt vagy valamely szeretettjét? Odaro­han az istenség szobrához, átöleli a lábát, a fülébe súgja a kéréseit, és ha véletlenül teljesülnek, hálatáblát állít.
Az Örökkévalóban hinni, akinek emberi arca nincs és az emberi ügyekben évezredek óta bizonyítottan tétlen, szintén nem butaság: általa olyan közösséghez tartozik az ember, amely végső nyomo­rában megvédi ... "

Spiró György: Fogság

2 comments:

molnárgábor said...

Érdekes és tanulságos elképzelni, feltérképezni ezeket a gondolati íveket, melyek a mesés idézetek és a képek között, valamint közöttünk létrejönnek - vagy csak hiszünk benne ? ;)

Piroska Klesitz said...

Kedves Weinmaster!
Blogos díjat kaptam, hogy tovább adjam... kinek adnám, ha neked nem? Ha elfogadod, van kedved játszani, gyere érte kérlek, a rajzos blogomra! http://piroskaklesitzline.blogspot.com